A Dunántúlon a Mezőföld és a Sárköz találkozásánál fekszik a város. Síkvidéki település, melynek arculatát meghatározza a Tolnai-dombság. A római korban lakott terület, határvédő erődítmény, "limes" húzódott a Duna mentén. Alta Ripa, azaz Magaspart fontos dunai átkelőhely volt. Tolna nevének írott formáját elsőként a Tihanyi alapítólevél tartalmazza.
|
A területet észak-déli irányban átszelő Duna-ártér jobb oldalára települt a város. Valaha a római hadi út itt húzódott. A Duna évszázadokig biztosította a település lüktető életét mindaddig, míg az 1850-es években levágták a kanyarulatot, és belőle keletkezett a Holt-Dunaág. Tolna mindig a környékbeli települések bevásárlói, ügyintézési, piacozási központja volt. A 6-os út mellett, Szekszárdtól 15 km távolságra fekszik. A város lakóinak száma 12.750 fő. Anyanyelvi megoszlást tekintve a megyei átlagnál magasabb százalékos arányú német ajkú jelenlétét mutatja. Tolna iparában a Pamuttextilgyár és a Selyemfonógyár játszott vezető szerepet. Száz fő feletti létszámot foglalkoztat a Fastron Hungária, valamint több korlátolt felelősségű társaság működik városban. A szolgáltatások köre egyre bővül. Az általános iskolákon kívül korszerű épületben folyik a középiskolai képzés, oktatás. Tolna ugyan nem tartozik a nagyvárosok közé, mégis, tárgyi-, szellemi értékeit tekintve kiemelkedik a kisvárosok egyhangú sokaságából: Barokk templom (1773), Wosinszky Mór szülőháza és sírja (Alkotmány utca), Festetics-udvarház (Festetics utca), Szentháromság-szobor (1929), Szent Sebestyén-szobor, Mária-szobor, Martinek József festőművész hagyatéka (Bezerédj utca), Várostörténeti Múzeum. Tolna sportélete kiváló hagyományokra épül. Jelenleg
az asztalitenisz- és a kajak-kenu szakosztály az országos élvonalhoz
tartozik. A kézilabda és a labdarúgó-szakosztály az ifjak népes
táborának kínál sportolási lehetőséget.
|
 |
|
 |
||
 |
Szekszárd megyei jogú város 1799 óta a megye székhelye. Lakóinak száma
30.070 fő. Területe 96,31 négyzetkilométer. Két nagy tájegység, az Alföld
és a Dunántúli-dombság találkozásánál terül el.
A város határába két meghatározó kistáj a Sárköz és a Szekszárdi-dombság mellett benyúlik a Dél-Mezőföld, a Tolnai-Hegyhát és a Völgység. Előnyös földrajzi helyzetét a múltban a még fokozta a Duna és a Sár-folyó dombok lábáig nyúló mocsara, amit a XIX. Század közepétől kezdve lecsapoltak és kiszárítottak. A római kortól fontos szárazföldi és vízi utak vezettek határába.
Távolsága Budapesttől 144 km. A város Tolna megye délkeletei részén található, a Duna természetes határként korlátozta fejlődését.
Napjainkban Tolna megye legjelentősebb kistérségének központja. Központi szerepkörét növeli iskolavárosi helyzete; az általános iskolák mellett kilenc középfokú tanintézet és két főiskola is működik.
A szekszárdi régió csodálatos természeti adottságaival, a Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci tájegységével Közép-Európa egyik legszebb "vízi-világát" nyújtja a vadászoknak és a turistáknak. A néprajzi kuriózumokkal rendelkező Sárköz, a világhírű szekszárdi borvidék, a Szekszárdi-dombság erdőinek kirándulókat csalogató tájai és a Dél-Mezőföld természetvédelmi területeinek botanikai ritkaságai biztató jövőt jósolnak a dinamikusan fejlődő városnak.
Forrás: Tolna megye kézikönyve; CEBA Kiadó 1997.